Mióta nem a ma született bárány kategóriába sorolom magam, bizony egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítok az önismeretnek, fontosnak tartom az önsegítő technikák kifejlesztését és fejlesztését.
Ennek okán az utóbbi években több, ehhez a témához köthető könyvet is elolvastam, ezek közül elsőként Dr. Belső Nóra - Életciklusok és hangulatzavarok című munkáját emelném ki.
kép forrása: libri.hu
A pszichológiai témájú olvasmányaimat nagyjából két szempont szerint választom ki: igyekszem mellőzni a túlságosan szakmai írásokat (hiszen azok inkább szakembereknek, vagy hardcore önvizsgálóknak szólnak), illetve igyekszem nagy ívben elkerülni az olyan könyveket, amik a Szent Grál erőfeszítésektől mentes megszerzésének lehetőségével kecsegtetnek. Az a félelmem, hogy a könnyen-gyorsan-vidáman jellegű, instant megoldásokat kínáló módszerek a legkevesebb esetben lehetnek célravezetők, legalábbis ha az ember valódi problémával áll szemben.
Az Életciklusok és hangulatzavarok távolról sem tartozik ebbe a kategóriába. A könyv alcíme: "Hogyan küzdjünk meg életünk hullámvölgyeivel?" pontosan összefoglalja, amiről ez a kiadvány szól: végigvezeti az olvasót a magzati léttől a halálig azokon az eseményeken, amik az élet természetes velejárói. Megoldásokat persze nem feltétlen kínál ez a könyv, de azt gondolom, ez nem is baj. Gyakran a legnagyobb segítség, ha valaki segít felismerni egy helyzetet, és felmérni annak súlyosságát. Dr. Belső Nóra ezzel a könyvvel ebben maradéktalanul segítséget nyújt.
A könyv tagolása nagyon átlátható, kronológiai sorrendben követik egymást az egyes korszakok, kitérve azok jellegzetes élethelyzeteire, azokra a tipikus változásokra, amelyek esetenként szorongásra adhatnak okot.
Ha valaki csak a saját, aktuálisan megélt életszakaszával kapcsolatban szeretne tájékozódni, az is működik, de mindenképp érdemes az elejétől a végéig elolvasni. Legtöbbünk szoros környezetében élnek ugyanis idősek, fiatalok, gyerekek egyaránt, akik mind-mind a saját életciklusuknak megfelelő problémákkal küzdenek. Konfliktusok, hangulatváltozások esetén a könyvben olvasottak segíthetnek megérteni, mi zajlik a másik emberben, hogy nagyobb empátiával fordulhassunk felé.
Az én személyes kedvencem a szülővé válást tárgyaló fejezetből egy konkrét rész, ahol a modern apák helyzetére tér ki a szerző. A pszichiáter itt megfogalmazza azt (és azt hiszem, a közgondolkodásban ez a téma még maximum ezen szinten áll, ezért különösen fontos ez), hogy korunk apává váló férfijai előtt elavult minták állnak példaként. Ezekkel a szülői mintákkal, bár ezek évszázadokig tartották magukat, a mai apák már nehezen azonosulnak, a bevésődött sztereotípiáktól ellenben nehéz megszabadulni. A modern apáknak maguknak kell kitaposniuk az utat, melynek során olyan kapcsolatot alakíthatnak ki társukkal és gyermekeikkel, mely a mai kor felfogásának és az önmagukkal szemben támasztott elvárásoknak is megfelel. Ez a helyzet sokakban szorongást okozhat, megfelelési kényszert, önbizalomhiányt eredményezhet.
Dr. Belső Nóra nagyon fontos témákról beszél, és bár a leírtak jó része nem ismeretlen az olvasó számára, mégis, így lineárisan elrendezve egy egészen másfajta perspektívát ad, ami egyúttal segít megérteni és elfogadni, hogy bizonyos élethelyzetek felbukkanása elkerülhetetlen, a szorongás pedig az élet természetes velejárója.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.